2011. május 28., szombat

Richelle Mead - Vámpír akadémia

8/10 jegyzettömb

"Azt hiszem, vannak a „szokásos" helyzetek, és van az, amikor az embert egy nagyon izmos, nagyon magas és nagyon dühös orosz pasas szorongatja."

Nagyon sokáig úgy voltam ezzel a könyvvel, hogy "na ne máár! Megint egy vámpíros-iskoláslányos-szerelmes-romantikus. Pföjj..." Aztán egyik beadandó írás közben, nézelődtem Szandra könyvespolcán és miután ő nagyon jókat mondott róla, akkor egye fene alapon én is elolvasom.
Most már bánom, hogy nem egy kicsit hamarabb találtam meg ezt a könyvet. Kicsit Harry Potter hangulatú nekem, enyhe, de tényleg nagyon enyhe AB beütéssel.

"A világsikerű sorozat első kötetében Lissa Dragomirt és Rose Hathawayt két év bujkálás után elfogják és visszazsuppolják a Montana erdőségeinek mélyén megbúvó Szent Vlagyimir Akadémia vaskapui mögé. A vámpíriskola a mora uralkodói családok és dampyr testőreik számára szolgál oktatóhelyül. Az akadémia falain belül a két lánynak különböző viszálykodással, rosszindulatú pletykákkal, tiltott szerelemmel és fenyegetésekkel kell megbirkóznia. De mindketten tudják, hogy a legnagyobb veszély a kapukon kívülről leselkedik rájuk."


Hogy az igazat megmondjam, kellemesen csalódtam, mert egy igen érdekes és fordulatos könyvet kaptam a fenntartásaim ellenére. A vámpír-világ amit lefestett izgalmas, tele politikai intrikákkal és a szláv mondakör felvillantásaival. Amadea, anno úgy írta, hogy ez, hogy az írónő rendesen beleásta magát a mitológiába és hátteret ad a regényfolyamnak külön is örvendetes dolog. Én is így vélem és egy nagy piros pont a részemről, mert az olyan sztorikat amik nem csak vannak és lógnak bele a vakvilágba én is kifejezetten szeretem (bár, ki nem...). A szereplők szimpatikusak és szerethetők. Ami miatt pedig végleg belopta magát a szívembe az a Lissa és Rose közti erős és feltétel nélküli barátság. Ilyenek voltunk mi is anno gimnazista korunkban egyik barátnémmel.  Rose tűzről pattant jelleme pedig nagyon közel áll hozzám.
Na szóval az alap szitu: vámpíréknál igen erős hierarchia uralkodik. Királynő fent, alatta pedig a 12 uralkodó család, akiknek a csemetéi a fent említett suliba, a Szent Vlagyimirba járnak, a dampyrokkal együtt, akik a jó vámpírok, a mora-k testőrei. Vannak aztán a striga-k, akik a rossz vámpírok. Ők az ősellenség, és ellenük képzik ki a dampyrokat a suliban, hogy meg tudják védeni a morákat az életük árán is. A strigák itt a klasszikus értelemben vett vámpírok, akiket éget a nap, rettenetesen erősek, gonoszak és kötelességtudóan vörösen világít a szemük (no comment...). Úgy lesz valakiből striga, hogy táplálkozás közben megöli azt akiből épp szívja a vérét. Ahogy Anne Rice mondaná, magával ragadja a halál, az adott vámpírt és ő is feldobja a pacskert.  Na már most ezek a strigák veszett módon zabosak a mora-kra, valószínűleg azért, mert az ő vérük által lesznek hallhatatlanok, hiszen mint tudjuk az már evidens, hogy a vámpírok vére sokkal erősebb a másik számára. Ennek következtében a mora-k száma nagyon megcsappant, kihaló félben vannak a strigák miatt. Jah és azt majdnem elfelejtettem megemlíteni, hogy a mora-k képesek az elementál mágiára. Minden mora kapcsolatba tud  lépni, egy alap elemmel, hogy erőt merítsen belőle. Például Lissa egyik barátja tűzmágus. De amint egy mora, strigává válik elveszti ezt a képességét.
A történet nagy része az akadémiai területén zajlik, még sincs olyan részletesen lefestve az épület és az azt körülvevő környezet. Értem én, hogy itt nem ez a lényeg, de azért egy kicsit hiányoltam a gótikus boltíveket és a katedrális szerű megjelenést, ami ilyen helyeken kötttelező. Plusz, nem volt olyan részletesen kifejtve, ez a striga vonal. Gondolom, majd a későbbi részekben ez pótlódik, mert jó lenne többet megtudni róluk is.

Nekem tetszett a könyv és kíváncsi vagyok, mi fog kikerekedni ebből a történetből a következő könyvek alatt, úgyhogy rákerültek az elolvasandó listára.


Eredeti cím: Vampire Academy
Kiadó: Agave Könyvek
Fordító: Farkas Veronika, 2009

2011. május 23., hétfő

Az idő pénz (vagy kipipált vizsga)

Nem gondoltam volna, hogy pont én leszek időszűkében aki fennhangon hirdettem, hogy "arra van időd amire időt szánsz..." Hát sajna ez valahogy mégsem ilyen egyszerű. Vizsgaidőszak és  tanulás az egyik oldalról, másikról pedig a szép lassan(?) már a derekamig magasodó könyvhalom. A könyvhét pedig csak eztán jön. Újraolvasást is fontolgatok. Például a Shiver-Linger kettőst, aztán pedig a HP utolsó részét a film előtt, mert abból bizony már nem emlékszem sokra, és végül a Biff evangéliumát is fel kellene avatnom, ha már kaptam egy vaciúj példányt Brigi barátnémtól ajándékba.
Tehát sűrű a lista, de igyekezni fogok. Amint lesz egy hosszabb lélegzetvételnyi időm, akkor pótolom a könyves posztokat is, ígérem. :)

Addig pedig mutatom, mi után áhítozom.
...hát nem csuuudaszép? 

2011. május 17., kedd

A szavak ereje

Tataijucc  posztolta ki moly-on, én meg vizsgára készülődés közben, mint jó diák minden mást csinálok, csak ne azzal kelljen foglalkoznom amivel muszáj. Rövid és tömör. Bár már ismertem ezt a történetet, ez a kisvideo szépen visszaadta. Én meg majdnem sírtam rajta. Sőt nem csak majdnem... 

2011. május 15., vasárnap

Pittacus Lore - Negyedik

5-6 kristály a 10-ből


"(…) aki nem tanul a történelemből, az arra kárhoztatik, hogy megismételje. De másodszorra már sokkal nagyobbak a tétek."


"Kezdetben kilencen voltunk.
Elsőt Malajziában ölték meg.
Másodikat Angliában kapták el.
Harmadikkal Kenyában végeztek.
Hatan maradtunk. Most én következem:
A Negyedik.

A Lorienről érkeztünk a Földre, tizenkét évvel ezelőtt. Úgy nézünk ki, mint ti. Ugyanazt a nyelvet beszéljük. Köztetek élünk. De másmilyenek vagyunk. Olyan hatalommal rendelkezünk, amiről nem is álmodhattok. Elképzelni sem tudjátok, milyen erősek és gyorsak vagyunk. Hozzánk hasonló szuperhősöket eddig csak filmekben vagy képregényekben láthattatok - de mi valóban létezünk.
Eredetileg az volt a tervünk, hogy felkészülünk, megerősödünk, aztán egyesült erővel legyőzzük ellenségeinket. De megtaláltak minket, és most vadásznak ránk. Állandóan menekülnünk kell. Meghúzzuk magunkat, rejtőzködünk, elvegyülünk, láthatlanná válunk. Úgy élünk köztetek, hogy nem is tudtok róla.
De ők tudják.
"



Alapjában véve jó történet és csak a szőrös szívűségem miatt adok neki ilyen alacsony pontszámot, de most többre nem futja.
Az alapsztori, hogy Negyedik (John) bolygóját lerombolta egy agresszív faj, ami kipusztította az ottani civilizációt és kiszipolyozta a bolygó készleteit, totál lakhatatlanná téve azt. És ez a faj most a Földre pályázik, de előbb még meg kell találniuk a 9 lorieni Védőből még életben lévő hatot, hogy elpusztíthassák őket és megindulhasson a sáskajárás a Föld ellen is. És mivel egy védő varázslat miatt csak szépen sorban tudják őket eltenni láb alól, ezért a figyelem most Negyedikre terelődik.
Erről is most jött ki a film változat pár hónappal ezelőtt, de jó szokáshoz híven először a könyvvel kellett végeznem utána jöhetett a könnyebbik műfaj.
Végignéztem és nem is kétséges, hogy melyiket választanám közülük. Naná, hogy a regényt! Kidolgozott és részletes. Na nem egy Háború és Béke de egész jó. Érdekes fordulatok vannak benne felvázolva és a Henri által őrizgetett láda nekem nagyon piszkálja a fantáziám, hogy mik lehetnek benne. A cselekmény rendkívül izgalmas, alig bírtam letenni és rohamtempóban haladtam végig rajta. Igaz, hogy pár dolgot előre lehet sejteni, de attól még a Pandora-szelencéje effektus érződik, vagy legalábbis én ahhoz hasonlítanám. Az egyetlen dolog amit negatívumként említenék, hogy a romantikus szál, ami a tipikus kiskamasz szerelem kicsit idegesített. Jó nem arról van szó, ki lehet bírni és hála a jó égnek közel sem olyan ömlengős, mint a Twilight.  Vagy az írás vagy fordítás volt ami döcögősebbé tette nem tudom, de akkor már forgattam a szemem, mikor Sarah poénként sokadjára is John karjába boxol (szerintem igazán lehetett volna finomítani ezen szinonímákkal vagy valami).
A filmmel kapcsolatban azt kell mondanom, hogy a szereplőválasztás találó, csak Hatodik ellenszenves kicsit az arroganciájával. De amúgy oké. A szörnyetegeket veszett jól megcsinálták (kivéve a kiméra), én a könyv alatt nem is igazán tudtam őket vizualizálni magamban, de itt ütött a grafikájuk. A szereplők idősebbek mint a könyvben és a szerelmi szálat jól hozták elő. Nem csöpögős és nem is az a számomra idegesítő egymáson lógás. Ami szerintem rossz, hogy túl hamar lepörgetik az eseményeket. Alig 1-2 nap az egész cselekménysor és hogy a képességekbe kicsit(!) belekevertek. Nem húzom le annyira, mert nézhető egyszer-kétszer, de szerintem nyomába sem ér a könyvnek. Bár azért kíváncsi leszek, hogy a következő részeket hogy oldják majd meg.

Eredeti cím: I am number four
Kiadó: Cartaphilus Kiadói KFT.
Fordító: Illés Róbert, 2011

Alex Flinn - Beastly

8/10 rózsaszirom


It's okay. I'm a girl. Every girl pretends she's a princess at one point, no matter how little her life is like that. And I like the idea of 'happily ever after''.


Bevallom, hogy a Szépség és a Szörnyeteg nekem is az egyik kedvencem volt kiskoromban. Na jó meg még most is a top 10-be sorolom. Tehát az alapsztorit nem kell senkinek sem bemutatnom. Az újdonság a körítés. Sokszor vigyorogtam rajta, úgy mint a tizenéves tinik, de tényleg aranyos volt. Tetszettek a chat bevágások, de a legnagyobb kedvencem a közös irodalomórák voltak. Valahogy olyan kellemes hangulata volt az egész könyvnek. Bár itt a régi, 'autentikus' Disney-féle Szörnyeteget már nem tudtam elképzelni az üvegházba a rózsák közé, meg a metróra. Épp ezért nekem valahogy a filmbéli változat sokkal jobban feküdt ebben az új díszletben. Modern város és egyebek. A szereplők nem voltak olyan mélyen kidolgozva, de ez egy mesében nem is olyan elemi feltétel, hiszen amit kellett azt megtudtuk. Na jó, mondjuk ha így végigveszem, akkor az éppen jófiúvá átvedlő Szörnyeteg, Kyle vagy Adrian, - kinek hogy tetszik- jellemváltozása azért szembeötlő volt. Nem egyik pillanatról lett A-ból B. Hozta az elvárt szintet. A háttér szépen meg volt rajzolva, nem mondhatok rá semmi rosszat. Kedvenc karakternek talán Will-t és Kendrát mondanám, na jó, meg Adriant (of course...).
Amikor láttam, hogy megfilmesítik a könyvet rögtön lecsekkoltam imdb-n ki, mi, hol, mikor és türelmetlenül vártam, hogy majd valakit elrángathassak a moziba, hogy végignézzük. De sajnos itthon majd csak dvd-n lehet hozzájutni a filmhez (elvileg), ez viszont nem jelent semmilyen akadályt. Miután befejeztem a könyvet, ami az első igazi olyan könyvem volt, amit elejétől a végéig eredeti nyelven olvastam, nem pedig csak kis részleteket félre-félre rakva, végignéztem az adaptációt is. Cuki. Legalábbis azon nevettem nagyon amikor megpróbálja elnyerni Lindy figyelmét, és mit össze szenved érte. Az amikor ajándékokat visz az ajtó elé, meg fölkel hajnalban, hogy előre tanuljon az órára, hogy ne tűnjön túl ostobának a lányhoz képest, mind mind olyan nevettető kis apróságok. Az külön kis poén, hogy mikor karácsony lesz a filmben a Kyle-on lévő tetoválások is feldíszítődnek. Jaahh és Barney alias Neil Patrick Harris zseni még ilyen szerepben is! Összességében jó kis film lett. Csajos estékre pont jó. Itt ott néha picit eltér a könyv és a film, de szinte észre se lehet venni. Kikapcsolódásnak tehát ideális mind a kettő! :)



Eredeti cím: Beastly
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Fordító: Farkas Veronika