"Kezdetben volt a Gondolat,
és a Gondolat Istentől származott,
és Isten a Gondolatban létezett."
-János 1:1-
Amióta megtudtam, hogy az elsőt követi a második Arche nagyon vártam a megjelenését. Aztán a GLS-nek köszönhetően isszonyatosan jó körülmények között jutottam hozzá. Mondjuk úgy, hogy mocskosul olcsón.
Na de a történet! Az előző könyv óta Kai most már professzorként tanít egy egyetemen összehasonlító vallástant. Felnőtt, érettebb gondolkodású, bár Angithia emléke mindenben visszaköszön rá és talán ez az ami egy kicsit mindig a múltban tartja Kai elméjét. Angithia és az Arche miatt nem él a mának. De felbukkan egy lány aki mindent megváltoztat. Nem szívesen említek többet a történetből, mert minden mindennel összefügg és nehéz lenne pontosan leírni mi-mi benne, és az összefüggéseket tekintve még akaratlanul is elárulhatnék olyan részletet ami spoileressé tenné az egészet.
Tehát a könyv...Mit is mondjak, hát nem egy könnyű olvasmány ezt tudhatjuk az előző részből, vagy legalábbis sejteni lehet. Minden esetre úgy ne üljön hozzá senki, hogy csaponganak a gondolatai és teljesen máshol jár, mert bizony az Arche összpontosítást kíván meg olvasójától. Az Istenek alkonyában, már egy jóval összetettebb és sokkal sokrétűbb világot és eszmerendszert ismerhetünk meg. Az eltelt évek javára váltak az írónak és a történetnek is. Az a baj, hogy nem nagyon tudom átadni, azt amit a könyv olvasása után bennem hagyott. Mindenkinek saját maga kell befogadnia, feldolgoznia a regény mondanivalóját.
A súlyossága ellenére hamar elkapja az embert és gondolkodtatja, viszi magával az oldalokon keresztül és ami nagyon nagy előnye, hogy utána is veled marad és irányt mutat, vagy legalábbis megpiszkálja a gondolataidat, a tipikus 'na akkor hogy is van ez'-módon. Izgalmas a cselekménye, igaz a végkifejlett kicsit 'hálivúdos' de maradjunk annyiban, hogy helytáll. A diliházas rész kicsit, elcsépelt lehet a sok horror és thriller után, de elég durva dolgok történnek itt is, talán nem olyan durvák, mint az első rész hullaházas fejezetében, de ez is elég para. Mondjuk az első részben jobban féltem és féltettem Angithiáékat, de azért ide is adok egy pipát. Ha a szereplőket nézzük, mondhatjuk rájuk, hogy végletesek. A cél érdekében áldozatokat kell hozniuk, mint a való életben is, és miután megétettük küldetésük mibenlétét, csendben bólintunk, hogy igen ezt meg KELLETT tenni, hogy ez és ez rendben legyen.
Tele van utalásokkal és szimbólumokkal. Ezért mondom, hogy oda kell figyelni olvasás közben. Sokféle képen lehet értelmezni, az olvasótól függ, melyik nézőpontból veszi elő. Bár az első részhez viszonyítva szerintem sokkal inkább lélektani regénynek lehetne mondani. Fontos kérdései vannak. Nagy előnye, hogy gondolkodtat és megmarad, kézen fog és mutat egy utat, amit talán érdemes egyszer kétszer végig gondolni.
Gaál Viktor változatlanul gyönyörűen ír. Választékos, kifejező és szép nyelvezettel, ami rangot ad az írásainak. Öröm egy ilyen kiforrott regényt olvasni. A könyv pedig kívülről is megkapja a csillagos ötöst. Találó grafika, a kivitelezés pedig pici, strapabíró és bármilyen kis női táskában elfér. (ami nagy előny :D )
Úgyhogy emberek, olvassátok és tanuljatok! :)
Kiadó: Gyomai Kner Nyomda, 2010
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése